Szeszélyes volt az idén is az április

A Debreceni Egyetem Precíziós Növénytermesztési K+F Szolgáltató Központjának tudományos munkatársa elmondta, tág határok között változott a hőmérséklet áprilisban, hagyományosan szeszélyes tavaszi hónapunk ebben a tekintetben nem tért el a megszokottól. Az idén már szintén szokványos pozitív hőmérsékleti anomália megmaradt, eddig, immár áprilist is beleértve, az idei esztendő minden hónapja melegebb volt a sokéves átlagnál. Az elmúlt harminc nap azonban meglehetősen rapszodikus hőmérséklet-ingadozásokat tartogatott, így csaknem szó szerint illett rá a népies szófordulat: „hét tél, hét nyár”.

Hőmérsékleti hullámvasút

Mindjárt elsején kezdetét vette a hőmérsékleti hullámvasút, mégpedig egy „hullámhegy” jegyezte a hónap első nyári napját a harminc nap alatt végül összegyűlt 7-10 (!) alkalomból. Ekkor még az atlanti térség felett húzódó alacsony nyomású zóna előoldala biztosította a szinte folyamatos délies, délnyugatias áramlást, vele pedig a nyárias, az olykor áthaladó gyenge frontok ellenére is száraz időjárást. A szubtrópusi légtömegben egy-egy napon csupán néhány tized fok híja volt, hogy a vármegye első hőségnapja, azaz 30 Celsius fok feletti napi csúcsérték is bekövetkezzen. Akadt néhány hűvösebb napunk is, amikor a maximum 20 fok alatt maradt, de a hónap derekáig messze nem ez volt a jellemző.

Tizenötödike után annál inkább, hiszen gyökeres fordulat következett: az óceán feletti ciklonrendszer összeroppant, helyét magas nyomás foglalta el, megnyitva az utat a sarkvidéki eredetű légtömegek előtt térségünk irányába. Áprilisban nem szokatlan a hasonló időjárási kép, idén azonban jócskán volt félni, félteni valónk a fagyos légtömegektől. A vegetáció csaknem egy hónappal a szokásos állapot előtt járt, a virágzó gyümölcsfák és a jól fejlett kiskerti veteményesek fagytűrése ekkor már nem haladta a meg a fajtól, fajtól függően mínusz 1 - mínusz 3 fok körüli küszöbértéket. A következő tíz-tizenkét napon szinte mindvégig fennállt a legutóbb március harmadik dekádjában tapasztalt fagyveszély, s végül több napon is mérhettünk negatív értékeket a hajnali órákban.

Mindösszesen négy ízben fagyott a vármegye legalább egy pontján, de kedvező hír, egyben nagy szerencse, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg legnagyobb hányadán sikerült fagypont alatti érték nélkül átvészelni a hűvös időszakot. Kevésbé szerencsésnek ezúttal is a szélsőségesen erős lehűlésre hajlamos nyírségi laposok bizonyultak, errefelé mínusz 2 - mínusz 3 fokos fagyokat mértünk. Az utolsó fagyos hajnalra április huszonhatodikán ébredhettünk, de még másnap is előfordulhatott néhol talaj menti fagy. Térségi léptékben komolyabb károk általában nem estek a mezőgazdasági kultúrákban, csupán védelem nélkül hagyott, érzékeny kertészeti állományok szenvedhettek gyenge-mérsékelt károsodást.

Átlagnak megfelelő

Jobbára száraz légtömegek alakították ugyan időjárásunkat a hónap során, a vármegye nagyobbik, északi felén mégis lehullott a sokéves átlagnak megfelelő csapadékmennyiség. Itt általában 40 és 50 milliméter közötti összegeket mérhettünk, szemben a déli vidékek 25-40 milliméteres egész havi hozamával. A vízmérleg negatív szaldóval zárt, melynek oka elsősorban nem a csapadék mennyiségében, hanem a párolgás átlagosnál jóval nagyobb intenzitásában keresendő. Egyedül a hónap egyharmadát kitevő hűvös periódusban volt átlagos, 2 milliméter körüli a napi párolgási vízveszteség, ezt megelőzően és a hónap utolsó napjaiban is 3-5 liter nedvesség fogyott minden egyes négyzetméternyi területről. Mindösszesen 25-40 milliméterrel csökkent a hónap során az 1 méter mélységű szelvény nedvességtartaléka, s különösen a gyorsan száradó felső rétegek igénylik majd az aranyat érő májusi esőket, hogy megmaradjanak a most még ígéretes terméskilátások – zárta elemzését dr. Rácz Csaba.