Egy bankjegyen az édesanya és a lánya

Magyarországon május első vasárnapján az édesanyákat ünnepeljük, az idén ez a nap május 5-ére esik. Az anyaság egyik legszebb numizmatikai emléke az 1940. július 15-i keltezésű kétpengős bankjegy, amelynek hátlapjára egy valóban létező anya és lánya képe került fel. 

Hivatalos iskolai ünnep lett 

Magyarországon először 1925-ben ünnepelték meg az anyák napját a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt zászlaja alatt a MÁV-gépgyár foglalkoztatójában a munkások gyermekeinek részvételével, 1930-tól pedig már egy miniszteri rendelet a hivatalos iskolai ünnepélyek közé sorolta az anyák napját, amely végül május első vasárnapjára került. Ebben az időben még a pengő volt a hivatalos fizetőeszköz, és Horváth Endre bankjegygrafikus jóvoltából nemcsak híres történelmi személyeket és eseményeket örökítettek meg papírpénzeinken, hanem a szebbik nem képviselői is. Ezek közé tartozott a zöld színű kétpengős bankjegy, ami nemcsak a bényi Rudas Valéria emlékét őrizte meg, de rajta kívül még egy hollókői anyát és lányát is híressé tett. Fábián Lajosné Szabó Rozália és lánya, Marika a kis címletű bankjegy hátoldalán kapott helyet. 

A bankjegy ugyan rövid ideig volt forgalomban – 1941. január 20. és 1942. március 10. között –, mégis híressé tette a rajta szereplő hölgyeket. Olyannyira, hogy 1996-ban újra reflektorfénybe kerültek, és interjút készítettek a papírpénzen lévő anyával és lányával. Az akkor 460 lelkes Hollókő község egyik legnevesebb lakója volt Fábián Lajosné Szabó Rozália, aki akkor töltötte be 76. életévét. 
Amikor 1937-ben a kislányával együtt lefényképezték, különös karrier kezdődött el számukra. Erre az alábbi módon emlékezett vissza az asszony: „Vasárnap volt, és jöttünk kifelé a templomból. Én tizenhat éves voltam, de már férjes asszony; mi még nagyon korán férjhez mentünk. A kislányomat a pólyában vittem magammal, akkoriban legfeljebb pár hónapos volt. No, amikor kijöttünk a templomajtón, egyszer csak hallok egy férfihangot. »Ez a kép kell nekem!« – mondta egy úriember. Horváth Endre művész úr volt az, aki akkoriban Balassagyarmaton élt, és az Állami Pénzjegynyomda grafikusa volt. 

Nem egyedül jött Hollókőbe, hanem egy fényképésszel: amikor a magasba emeltem a kislányomat, lefotózott. Nem tudtuk mi, hogy miért készült az a kép. Meglepetés volt, amikor pár évvel később a pénzen megismertük magunkat. Ahogyan mondják, az első nyomás nem sikerült, ezért a kétpengős csak 1940-ben került forgalomba.” 

Elveszett a háborúban 

Néhány hét múlva a posta a következő szövegű táviratot hozta Hollókőre: 

„Kedves Fábián Lajosné! Örömmel közlöm magával, hogy az új magyar bankón, a papír kétpengősön maga szerepel a rajzon, és a kislánya.” Aláírás: Horváth Endre grafikusművész. Küldött a borítékban egy kétpengőst is, melyet sokáig őrizgetett, de a háborúban elveszett. Később a rimóci rokonok ezt pótolták, s egy J 359 – 036663 számú kétpengős bankjegyet ajándékoztak neki. 
Egy alkalommal a kétpengős hátoldalán lévő fénykép ki volt állítva a balassagyarmati Palóc Múzeumban, de tévesen azt írták alá, hogy „rimóci menyecske”. Amikor Fábián Lajosné egyszer az asszonykórussal ment szerepelni, akkor észrevette a hibát, jelezte, és ki is cserélték a feliratot. 

Egyedül nevelte fel gyermekeit 

Amikor Fábián Lajosnét a pengővel és a családjával kapcsolatban kérdezték, a következőket mondta: 
„Nem volt ez rossz pénz. Akkoriban nem úgy volt, mint ma: nem volt az asszonynak olyan nagy a szabadsága, hogy ő gazdálkodjon a pénzzel! Ha nem hiszitek, kérdezzétek csak meg a nagyszüleiteket. Vásárolni is inkább az emberek jártak. Volt itt szatócsbolt, de ha valami kellett, akkor Balassagyarmaton vagy Szécsényben vették meg, amikor arra jártak. Jött a háború, egyre kevesebbet ért akkoriban a pénz. A férjem is a fronton volt; hazakerült, de meghalt szegény nem sokkal később. Amikor bejöttek az oroszok, napokig bujkáltam a szőlőhegyen, mert féltem, hogy elvisznek. Nem volt könnyű életünk, egyedül neveltem fel a két gyermeket.” 

Vezették a falumúzeumot 

Az interjú készítésekor Fábián Lajosné lánya, Szabó Gáborné Fábián Mária 59 éves volt, s Hollókő másik végében lakott. Ő az alábbi módon emlékezett vissza a bankjegyre: „Horváth Endre ismert fotóművész 1937-ben fényképezett le bennünket egy vasárnap, amikor éppen jöttünk ki a templomból. Pólyában vitt a mama, és nagyon megtetszettünk neki. Gondolni sem mertünk arra, hogy ez a kép három év múlva egy papírpénzen szerepel majd. Meglepetés volt, amikor 1940-ben először megpillantottuk saját magunkat a kétpengősön. Hogy milyen érték volt ez akkor? Elég, ha annyit mondok, hogy a gyereknapszám 40-60 fillér, a férfinapszám pedig körülbelül egy pengő volt. Ezért a pénzért virradattól napnyugtáig kellett dolgozni. Hogy mit szóltak a különös szerepléshez a falubeliek? Még ma is felemlegetik néha azt a bizonyos kétpengőst.” 

Miután a hollókői ófalut védetté nyilvánították, és berendezték a falumúzeumot, Fábián Lajosné a lányával együtt vezette az intézményt. 

Dr. Holmár Zoltán történész 

ORVOSI ÜGYELET. Nyír­egy­há­zán, a Szent Ist­ván u. 70. sz. alatt. Tel.: 1830­Men­tők: 104 Tűz­ol­tók: 105 Rend­őr­ség: 107VO­LÁN-in­for­má­ció: 06 42/598-177A MA­GYAR AU­TÓ­KLUB se­gély­hí­vó száma: 188ÚTIN­FORM: 06 1/336-24-00MÁV: 06 (1) 3-49-49-49-es kékszá­mT-Com-tu­da­ko­zó: 11818 Nyír­ség­víz Zrt., hi­ba­be­je­len­tő: 06 42/523-600Nyír­táv­hő Kft.: 06 42/451-644TI­GÁZ, gáz­szol­gál­ta­tá­si hi­bák be­je­len­té­se: 06 80/300-300E.ON Ti­szán­tú­li Áram­szol­gál­ta­tó Rt., hi­ba­be­je­len­tés: 06 80/210-310Disz­pé­cser­szol­gá­lat haj­lék­ta­la­nok­nak. A Pe­ri­fé­ria Egye­sü­let non­stop szá­ma: 06 42/504-618

A kétpengős papírpénz hátlapja 
Fotó: dr. holmár zoltán archívuma

Fábián Lajosné és leánya, Mária