Értéktárban az utolsó magyar hadifogoly

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az MH Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság 5. Hadkiegészítő és Toborzó Iroda kezdeményezésére bekerült Nyíregyháza értéktárába a második világháború utolsó magyar hadifoglyaként hazatért Toma András életútja.
Az utolsó magyar hadifogoly csaknem 53 évet töltött el az oroszországi kotyelnyicsi pszichiátriai intézetben, ahonnan hosszas kutatómunka eredményeképpen 2000 augusztusában hozták haza Magyarországra.

Elmegyógyintézetbe került

Toma András 1925. december 5-én született Újfehértón. Sulyánbokorban élt, amikor 19 éves korában besorozták az első magyar hadseregbe. A lengyelországi Auschwitz és Krakkó környékén esett hadifogságba 1945 elején. Hadifogoly-táborba került, 1947 januárjában pedig a kotyelnyicsi pszichiátriai kórházba utalták. Az elmegyógyintézetben ápolt betegről 2000 júliusában állapította meg dr. Veér András ideg- és elmegyógyász, hogy minden kétséget kizáróan magyar.
Az értéktári védelemről Kertész József őrnagy, az 5. Hadkiegészítő és Toborzó Iroda vezetője mesélt lapunknak.

Összetett kutatómunka

– Toma András magyar állampolgárként teljesített katonai szolgálatot, amikor hadifogságba esett. Ennek következményeként került a pszichiátriára, ahol hosszú évtizedeken át élte az életét. A felkutatását nehezítette ez a fél évszázados ottlét, ráadásul az ilyen intézetekben kezelt emberek valamilyen mértékben sérültek, ezért a kutatócsoportnak maximálisan meg kellett győződnie arról, hogy valóban Toma Andrást találták meg. Az viszont, hogy ennyi idő után rábukkantak, azt a kérdést is felvetette, hogy élnek-e még ott Toma Andráshoz hasonló második világháborús foglyok, ám a kutatócsoport más emberre nem bukkant – tudatta Kertész József, akitől azt is megtudtuk, az életút 2000-ben rövid idő alatt világszenzáció lett, több mint 170 médium foglalkozott a témával, és azóta sem hallottunk olyat, hogy valaki ilyen hosszú fogság térhessen haza.

– A hadifoglyok felkutatását az is nehezítette, hogy a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HM HIM) adatbázisából sok katona eltűnt a háború sodrában. A második világháború ütközetei Budapestet is érintették, ezért sok akta egyszerűen elégett. A mai napig vannak olyanok, akik érdeklődnek a hozzátartozóik után, de nem találnak róluk katonai információt. Toma András esetében a kutatás DNS-vizsgálattal is kiegészült. Felkutatták a hozzátartozóit, majd a DNS-vizsgálatok is igazolták, hogy az az ember, akire Tamás András néven az elmegyógyintézetben bukkantak, az valóban Toma András.

Megőrzik az emlékét

– És hogy miért van arra szükség, hogy az értéktári védelemmel, és rendhagyó történelemórákkal őrizzük meg az utolsó magyar hadifogoly emlékezetét? Én még emlékszem, mi történt 2000-ben, amikor hazahozták őt Oroszországból, de a fiatalabb generáció számára nem biztos, hogy ismert a története. Bár a védelembe vételt mi kezdeményeztük, nem szeretnénk mások eredményivel dicsekedni, ugyanis a kutatócsoport, vagy éppen Vujity Tvrtko újságírói munkája vezetett ahhoz, hogy Toma András végül hazatérhetett. Nyíregyházán emléktábla őrzi az emlékét, a díszsírkertben nyugszik, de az értéktári védelem is egy fontos lépés ahhoz, hogy méltóképpen emlékezhessünk rá – hívta fel a figyelmet Kertész József őrnagy, majd kiemelte: nagyon komoly jogi feltételei vannak annak, hogy valaki az értéktárba kerülhessen.

– Rövid idő alatt sikerült minden feltételt teljesíteni. Az életutat igazoló egyik leghitelesebb dokumentum Erdős László könyve, aki a kutatócsoport tagjaként írta meg később Toma András történetét. Hamarosan megkapjuk az értéktártól a felvételről szóló dokumentumok, s ezen ünnepségre mindenkit meghívtunk, aki munkájával hozzájárult ahhoz, hogy Toma András hazatérhessen. Nagyon szeretnénk, ha Vujity Tvrtko is jelen lenne, már elküldtük neki a hivatalos megkeresést, de mivel az USA-ban él, nem lesz egyszerű mindent leszervezni – tette hozzá a toborzóiroda vezetője.