A magyar dolgozók is igénylik a home office-t

A koronavírus-járvány idején a lezárásokkal szinte egy időben tört utat magának az otthoni munkavégzés bizonyos munkakörökben. Leginkább az irodai munkák esetében jártak el így, mivel megfelelő infrastruktúra és eszközök mellett (laptop, internetkapcsolat) távolról is elvégezhetők a napi feladatok. Azonban ahogy a vírus visszavonulót fújt, hazánkban úgy tértek vissza a dolgozók a munkahelyükre. Az Európai Unióban a foglalkoztatottak 22,5 százaléka, míg Magyarországon 10,6 százaléka dolgozott otthonról 2022-ben – derült ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzéséből. 
Erdélyi Dóra, a tanulmány szerzője az InfoRádióban elmondta, minél fejlettebb egy ország, annál jellemzőbb a home office gyakorlata. Az elemzésből az is kiderült, hogy a legtöbben Hollandiában élnek a home office lehetőségével. A németalföldi országban ugyanis az adatok szerint a munkavállalók 53 százaléka végzett időnként vagy rendszeresen otthonról munkát. 

Nem mindenhol kivitelezhető 

És hogy mi a helyzet a térségünkben? Erről Oláh Gyula Csongor, a HSA Group kelet-magyarországi régióvezetője mesélt lapunknak. Mint mondta, a koronavírus-járvány idején robbanásszerűen terjedt a home office hazánkban, és azóta is sok munkavállaló igényli, hogy otthonról dolgozhasson. 
– Természetesen számos munkakörnél kivitelezhetetlen egy otthoni munkavégzés, elsősorban a fehérgalléros állások azok, ahol valóban megoldható, hogy az irodán kívül lássa el valaki a feladatait. A beszerzők, logisztikusok, fejlesztők és egyéb informatikusállások körében idehaza is jellemző a home office. E munkakörök kiválasztásánál a munkáltatók már az álláshirdetésekben is megjelenítik, hogy hány nap otthoni munkavégzést engedélyeznek. Vannak cégek, ahol heti egy nap a megengedett, míg más vállalatoknál a törzsidőt veszik figyelembe. Ez azt jelenti, hogy nincs kőbe vésett munkaidő, helyette egy tól-ig időtartamot adnak meg, melynek két végpontja között valamikor össze kell jönnie a 8 órás munkaidőnek az irodában – tudtuk meg a régióvezetőtől, aki azt is elárulta, több cég miért nem engedélyezi az otthoni munkavégzést. 

A minőség rovására megy? 

– E vállalatok többsége nem bízik abban, hogy otthonról ugyanolyan minőségben képes ellátni a feladatait a munkavállaló, mintha a munkahelyén dolgozna. Ez sajnos nem alaptalan állítás, mi is tapasztaltuk már, hogy ha nem fejlesztői vagy projektmunkáról van szó, akkor az otthoni munkavégzéssel nem feltétlenül jár együtt a minőség. Természetesen nem lehet általánosítani, az eredményesség ugyanis elsősorban a munkavállalótól függ. 

Dolgozz bárhonnan! 

– Azonban vannak egyéb szempontok is, amik miatt egy fehérgalléros dolgozó hatékonyabb lehet a munkahelyén, mint otthon. Sok olyan feladat van ugyanis, ami kooperációt igényel. Egy irodában gyorsan és összehangoltan dolgozhatnak a kollégák, könnyű elérni a másikat, otthonról viszont mindez nem biztos, hogy sikerül. Ha mégis, akkor viszont lassabban – hívta fel a figyelmet Oláh Gyula Csongor, majd kiemelte: 

– Nyugat-Európában a „Dolgozz otthonról!” elv mellett a „Dolgozz bárhonnan!” is érvényesül. Például egy turisztikai magazin újságírójának a munkaköréhez eleve hozzátartozik az utazás, ezért sokkal hatékonyabb a feladatellátás, ha a tartózkodási helyéről, tehát bárhonnan dolgozhat. A home office ennél kicsit kötöttebb, hiszen bár nem a munkahely falai között tartózkodik az illető, garantálnia kell, hogy munkaidőben bármikor elérhető, tartja a kapcsolatot a többi kollégával. Aki „terepen”, külső helyszínen dolgozik, nem feltétlenül tud azonnal reagálni a megkeresésekre, de ez e munkaforma velejárója. Mindez viszont hazánkban egyáltalán nem jellemző, legalábbis most még nagyon ritkán hallani erről.