Tragikus este: vagy a vádlott vagy a tanú hazudik

A lány azt állítja, látta az ütést, a férfi szerint nem mond igazat.

Száraz Anita

Fotó: Dodó Ferenc

A tavalyi BL-döntőben a Manchester City az Interrel csapott össze, a június 10-ei mérkőzésre viszont Anarcson nem az angol csapat győzelme miatt fognak emlékezni. A meccset sokan nézték a település egyik kocsmájában, köztük volt B. I. is, aki azon az estén olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy július közepén elhunyt.

Gyerekkori barátja volt

A vármegyei főügyészség vádirata szerint az ittas állapotban lévő L. F. szóváltásba keveredett a szintén ittas sértettel, a vita hevében pedig ököllel arcon ütötte a férfit, aki hanyatt esett és a fejét beütötte a járdába. Nem hívtak mentőt, a vádlott viszont telefonon odahívta feleségét, aki autóval hazavitte B. I.-t – a férfi később kórházba került, ahol július 18-án elhunyt. Bevérzéseket, zúzódásokat szenvedett, s az agya is károsodott. A vádirat szerint az ütés miatt bekövetkezett sérülések és a férfi halála között ok-okozati összefüggés állapítható meg.

L. F. a Nyíregyházi Törvényszéken tartott keddi tárgyaláson megismételte azt, amit a márciusi előkészítő ülésen is mondott: nem ütötte meg a férfit.

– Gyerekkori barátom volt, sokszor buliztunk együtt, sosem bántottam volna – ezt mondta L. F., aki azt elismerte, hogy ott volt a helyszínen, s azt is, hogy összeszólalkoztak, de azt mondta, ezután ő hazaindult, és csak azért ment vissza, mert egy ismerőse szólt, hogy Imrének segítségre lenne szüksége. – Részeg volt, többen is rászóltak, hogy ne igyon többet. Ideges volt, mert a szülei elzavarták otthonról, velem is összeszólalkozott, de mint ahogy máskor, ezt most is meg tudtuk beszélni. Egy ismerősömmel hazaindultam, Imi még maradni akart. Elindultunk, majd hallottunk egy nagy puffanást, s visszafordultunk: Imi elesett. Mire odaértünk, már felültették, s én hívtam a feleségemet, hogy vigyük haza – mesélte el a részleteket L. F., akitől dr. Mészáros Attila ügyész azt kérdezte, miért nem említette korábban azt a férfit, akiről most azt állította, együtt indultak haza. A vádlott azt mondta, a férfi korábban azt kérte, ne keverje bele, de a napokban hozzájárult ehhez.

Nem akart belekeveredni

A vádat nagy részben M. V. vallomására alapozták: a fiatal lány is ott volt azon az estén a kocsmában, ő az egyedüli, aki látta, hogy a vádlott megütötte a későbbi áldozatot. Mint kiderült, először azt vallotta, hogy ő csupán a puffanást hallotta, s csak később mondta azt, látta az ütést. A keddi tárgyaláson ennek az okára volt kíváncsi dr. Horváth Attila, a vádlott védője. A lány kijelentette: félt. – Attól tartottam, hogy ha ebbe belekeveredek, nem kapok erkölcsi bizonyítványt és nem lesz munkám – mondta, majd megerősítette: aznap ő is sokat ivott. – Az ajtóban álltam és láttam, hogy veszekszenek, és azt is, hogy F. ököllel állon vágta Imit, aki azonnal hanyattesett. Kimentem, szóltam a tulajdonosnak, s együtt próbáltuk magához téríteni. Vérzett a feje, és azt hittem, hogy alszik, mert horkolt – később a rendőröktől megtudtam, ez halálhörgés lehetett. Dr. Péli-Toóth Viktória törvényszéki bíró szembesítette őket. L. F. azt kérdezte a lánytól, miért állít olyat, ami nem fedi a valóságot, mire ő úgy válaszolt: azért, mert ez a valóság.

Az eljárás tanúk kihallgatásával folytatódik.