Jól haladnak a vetési munkák

Az idei esztendő első negyedéve csapadék szempontjából enyhe, visszafogott telet hozott. Ebben az enyhe időben az őszi vetések nem szenvedtek fagykárokat – kezdte az őszi vetés és a tavaszi szántóföldi munkálatok helyzetértékelését Rácz Imre.

Fokozódó vízhiány

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vármegyei elnökének tájékoztatása szerint a tél és a tavasz eleje 60-100 milliméter közti csapadékmennyiséget hozott, aminek következtében az alsó, 50-100 centiméteres talajréteg telített maradt, de a felső 50 centis réteg 60-70 százalékra szikkadt. Március végére tovább fokozódott a vízhiány (18-50 milliméteres hiányról beszélhettünk), amit április első, szárazabbik fele tovább még tovább fokozott. A hőmérséklet ebben az időszakban szokatlanul magasan alakult, így a természet 15-20 nappal hamarabb ébredt a megszokottól, így a „húsvéti nyár” sok növényfaj esetében előrébb hozta a virágzást.

– Az orgona április első hetében elvirágzott, az akác pedig már most virágzik – fogalmazott Rácz Imre. Hozzátette, április közepén érkezett egy jelentős lehűlés, a várttól kevesebb 6-22 milliméter csapadékkal. Az elmúlt 30 napban mindössze 18-31 milliméter hullott, aminek köszönhetően művelhető állapotba kerültek a talajok, de azért még távol voltak az ideálistól. A felső 20 centméteres talajréteg 40-50 százalékban, a 20-50 centi között 55-60 százalékban, míg az alsó 50-100 centiméteres teljesen telített volt. A talajhőmérséklet április elejére 14-15 Celsius fokra melegedett, így a vármegye legtöbb pontján a gazdálkodók elkezdték a talaj-előkészítéseket és a vetéseket.

Az őszi vetések tervezett fejtrágyázása gyakorlatilag a vármegye teljes területén befejeződött, a kijuttatott trágyamennyiségek jól tükrözik a nitrogén műtrágyák relatíve magas beszerzési árát. A gyomirtást a napközbeni erős szelek valamelyest korlátozták, de az április első hetében megkezdett munkák befejeződtek. Az őszi vetésű növények állapotminősítése jónak mondható, kevés a gyengének mondható állomány.

Friss magágyakba

Rácz Imre rátért a tavaszi vetésű növények értékelésére. Elmondta, ezen növényfajták talaj-előkészítése közelít a hatvan százalékos készültséghez, a friss magágyakba pár napon belül elkezdhetnek vetni a vármegyei gazdálkodók. A tervezett idei vetésszerkezetben (a tavalyi évhez mérten) egy kisebb átrendeződés tapasztalható, de a kukorica és a napraforgó 140 ezer hektáros részesedése viszonylag stabilnak mondható.

A vármegyei elnök elsorolta: a gazdák által leadott vetési szándék szerint a tavaszi árpa (221 hektár), a magborsó (288 hektár), a zab (1502 hektár) és a szója (959 hektár) vetésterületei az elmúlt évhez képest 13 százalékos növekedést mutatnak. A kukorica (82.083 hektár) és a napraforgó (58.308 hektár) vetésterülete is több mint háromezer hektár bővülést mutat, ez jórészt a napraforgónak köszönhető. A vetési munkák jól, a tervezett ütemben (40 százalékos a mostani készültség) haladnak. Az április elején elvetett kukorica és napraforgó már szépen „sorol”. A burgonya (840 hektár) termőterülete tíz százalékkal nőtt a 2023-as területhez képest, de még így sem éri el a korábbi ezer hektárt. A cukorrépa tervezett vetésterülete érdemben nem változott, az idén 132 hektáron is terveznek ezzel a gazdák. A burgonya kiültetése 73 százalékos, a répa vetése még nem kezdődött el, ahogy érdemben még a szójáé sem. A silókukorica (3.394 hektár) 16 százaléka már a földben van, a hibrid (706 hektár) vetése még nem kezdődött el – részletezte Rácz Imre.

Parlagon maradnak

Az aktív szántóhasználat a tavalyhoz képest további csökkenést mutat. Számos gazda átgondolja, hogy a „Feltételesség” és az AÖP kívánalmait kielégítve pihenteti azokat a gyengébb termőképességű területeit, ahol egyébként is csekély jövedelmezőségű (esetleg korábban veszteséges) táblái vannak. Ezt a döntést erősíti a magas inputanyag ár, illetve a bezuhant terményárak. Rácz Imre tájékoztatása szerint vármegyénkben így mintegy három-három és félezer hektárnyi terület marad ténylegesen parlagon.

– A vármegye valamennyi tájegységéről elmondható, hogy ígéretes az állományok állapota és fejlettsége – zárta értékelését a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vármegyei elnöke, Rácz Imre.